Igen, érik már ez a poszt egy ideje, most it az alkalom a közzétételére - talán nem olyan hosszan, mint ahogy először terveztem, de a mostani helyzet teljesen másfelé tereli gondolataimat.

Anno a kommentekben a nip/tuck és a rescue me került szóba. Ezekből csupán az első az, ami egyszer-kétszer a képernyő elő szögezett. Szeretném hinni, hogy a mai világban létrejövő kapcsolatok nem ennyire silányak és undorítóak. Naiv vagyok talán, de úgy gondolom, hogy mindig csak a pénznek, a külsőségnek kell számítania egy kapcsolatban, és nem feltétlenül az önimádat által kiváltott önzőségünknek kellene folyamatosan arra sarkallnia, hogy átgázolva embereken csak a saját igényeinket elégítsük ki időről-időre. Nekem ez a sorozat egyáltalán nem tetszik, és nem tudok párhuzamot vonni a megalkotó által vázolt világ és a mindennapi történéseink között.

Vegyük a még szintén közkedvelt sorozatokat: friends, house md, sex and the city, emergency, helyszínelők sokasága... Nálam az abszolút fav a friends és a sex and the city. S hogy miért? A 7 barát hétköznapjai sokkal inkább közelállnak a saját világképemhez. Felfedezem bennük egy-két igazán jóbarát vonásait, a helyzetek amibe kerülnek sokkal inkább tűnnek valóságosnak. A Carrie-Big story pedig csupán azért fogott meg, mert egyre inkább azt veszem észre, hogy az alapvetően csupán sexen alapuló viszonyok mögött igenis gyakran bújnak meg az érzelmek, viszont félünk megengedni magunknak ezek vállalását. Ennek - véleményem szerint - két oka lehet. Nőktél a hihetetlenül felerősödött "szinglinek lenni jó dolog" szindróma, férfiaknál pedig a "minél több megvolt annál jobb vagyok a haveroknál" gondolkodásmód. Pont a minap világosított fel egy pasi ismerősöm: "Minden pasi olyan kötöttségek nélküli szexuális vizonyt szeretne..." S hogy mi volt a válaszom? Nem, manapság a pasik egy barátnőt-feleséget akarnak, és mellette egy hűséges szeretőt. S mindebben az elszomorító számomra az, hogy erre nem egy sorozat ébresztett rá, hanem a környezetem.

És mi a zárszó? Ezek után manapság egyre jobban szereném a környezetem érzelmi behatásait olyan közönnyel fogadni, mint Dr. House...

További kellemes sorozatozást!